Florence Warden: A rejtélyes ház
|
Részlet az e-könyvből:
Első fejezet
„Nevelőnő kerestetik, de fiatalnak kell lennie”; igy szólt a Times egyik hirdetése.
Én tizennyolcz éves valék, fiatalságom eddig mindig nagy akadályát képezte annak, hogy alkalmazást kaphassak; és ime, most akadt valaki, ki koromat még előnynek tekinti.
Irtam az illetőnek, mellékelve arczképemet és felsorolva tehetségeimet. Körülbelül egy hét lefolyása alatt azután el is utaztam Goldhamba Norfolkban, hol egy hatéves kis leány tanitására szerződtettek harminczöt font évi fizetéssel.
Jövendőbeli tanitványom atyjával léptem levelezésbe, ki a veaconsburghi vasuti állomásra adott találkozót a Goldhamhoz legközelebb eső városban.
Augusztus elején délután öt óra tájt lehetett, mikor én izgatottságtól és félelemtől reszketve, a waggon ablakához ültem, a mint a vonat berobogott a veaconsburghi vasuti állomásra. Kitekintettem. Nagyon kevesen voltak a perronon, és egyetlen-egyet se láttam köztük olyant, a ki oly gentlemanhez hasonlitott volna, minőnek én jövendőbeli házi gazdámat elképzeltem. Állott ott ugyan két-három veresképü ember, de azok olyan benyomást tettek reám, mintha mezei gazdák lettek volna; a pályaudvar végén pedig két fiatal ember őrzött egy nagy szelindeket. Kiszállván, az állomásfőnökhöz fordultam.
- Itt van Mr. Rayner maga, asszonyom - válaszolt ő a kutyaőrző két fiatal ember felé mutatva.
Egyikök épen körülnézett, mintha valakit keresne; s én félénken közeledtem feléje. Zavarba látszék jönni, a mint szemeit rám veté, aztán hirtelen megemelte kalapját.
Első fejezet
„Nevelőnő kerestetik, de fiatalnak kell lennie”; igy szólt a Times egyik hirdetése.
Én tizennyolcz éves valék, fiatalságom eddig mindig nagy akadályát képezte annak, hogy alkalmazást kaphassak; és ime, most akadt valaki, ki koromat még előnynek tekinti.
Irtam az illetőnek, mellékelve arczképemet és felsorolva tehetségeimet. Körülbelül egy hét lefolyása alatt azután el is utaztam Goldhamba Norfolkban, hol egy hatéves kis leány tanitására szerződtettek harminczöt font évi fizetéssel.
Jövendőbeli tanitványom atyjával léptem levelezésbe, ki a veaconsburghi vasuti állomásra adott találkozót a Goldhamhoz legközelebb eső városban.
Augusztus elején délután öt óra tájt lehetett, mikor én izgatottságtól és félelemtől reszketve, a waggon ablakához ültem, a mint a vonat berobogott a veaconsburghi vasuti állomásra. Kitekintettem. Nagyon kevesen voltak a perronon, és egyetlen-egyet se láttam köztük olyant, a ki oly gentlemanhez hasonlitott volna, minőnek én jövendőbeli házi gazdámat elképzeltem. Állott ott ugyan két-három veresképü ember, de azok olyan benyomást tettek reám, mintha mezei gazdák lettek volna; a pályaudvar végén pedig két fiatal ember őrzött egy nagy szelindeket. Kiszállván, az állomásfőnökhöz fordultam.
- Itt van Mr. Rayner maga, asszonyom - válaszolt ő a kutyaőrző két fiatal ember felé mutatva.
Egyikök épen körülnézett, mintha valakit keresne; s én félénken közeledtem feléje. Zavarba látszék jönni, a mint szemeit rám veté, aztán hirtelen megemelte kalapját.
Hasonló termékek
1.800 Ft
299 Ft
990 Ft
799 Ft